Morgane STRICOT

Vezető restaurátor
ZKM | Center for Art and Media, Karlsruhe (DE)

Életrajz

Morgane Stricot digitálisművészet-restaurátor a karlsruhei ZKM, Művészeti és Média Központban. PhD hallgató a Megőrzés és Művészet – Média Archeológiai Laborban (PAMAL), mesterszakon a komplex digitális tárgyak restaurálását tanulta az Avignoni Képzőművészeti Egyetem média és digitális művészet szakán és az amerikai Maine Egyetem újmédia tanszékének Still Water Lab ösztöndíjasaként. PhD-kutatása a média archeológia mint megőrzéselmélet módszereivel és határaival foglalkozik. 2015-ben elnyerte a Media Art Histories ReCreate Feltörekvő Kutatók Szimpóziumának Leonardo-díját.

 

Absztrakt

Kalózkodás és civil megóvás a digitális művészet restaurálásában

A Művészeti és Média Központ (ZKM) a digitális műtárgyak történelmi technológiai környezetükben való restaurálását részesíti előnyben, mert formanyelvként hiszünk a technológia és a kód nem semlegességében. Tudjuk, hogy ez a döntés olykor nehéz helyzetbe hozhatja interdiszciplináris csapatunkat, ugyanakkor esélyt ad a közönség számára, hogy működés közben lássák a múlt médiumait a hozzájuk kapcsolódó kulturális, gazdasági és politikai vonatkozásokkal. A régi projektek életben tartásában a ZKM megőrzési stratégiája a következő elven nyugszik: „a sok másolat szavatolja a munkák biztonságát” (LOCKSS, Stanford University Libraries). Sajnálatos módon, ahogy az sejthető volt, a szoftvercégek üzleti filozófiájába nem tartozik bele a másolatok készítése. A ZKM különböző kutatási projektek révén, kulturális megőrzési munkatársak bevonásával igyekszik megismerni az elhanyagolt vagy nem támogatott, védjegyzett szoftverek feltörését vagy az API meghackelését, hogy biztosítsa a digitális gyűjteményhez való hozzáférést. Kari Kraus, a Maryland Egyetem munkatársa nyilatkozta, hogy „a történelemből tudjuk, hogy a kalózkodás milyen fontos szerepet játszott jelentős irodalmi és művészeti munkák megőrzésében”. A ZKM eldöntötte: ez lesz az első olyan múzeum, amelyik megnyitja kapuit a kalózok és a civil megőrzés előtt, hogy életben tartsa a digitális műveket. Még az év végéig kialakít egy olyan kommunikációs felületet, mely hidat képez a civil erőforrás és a múzeumi kutatás között a digitális művészetmegőrzés érdekében. Milyen intézmény, ha nem a múzeum képes vitát indítani a digitális elavulásról, a másolatvédelemről és a szoftveripar más agresszív üzleti modelljéről? Ez számos intézménynek a javát szolgálhatja, amely a digitális tartalmak tekintetében a mástól való függéstől szenved.